Kedves Tibor!
Tegnap este már nagyon fáradt voltam, nem írtam Neked.
A boxnak nagyon nagy hasznát vettük, hálás vagyok érte!
Reggel kilenckor indultunk Pestről és Pirost a fiatal óriás szukát vittük magunkkal az én textil boxomban. Terit Tatabányán, a gyepmesteri telepről vettük fel és került a te boxodba. Így utazott velünk ő is a Siófoki Eb-árvaházig.
Hiába nem adtak egyikőjüknek sem már enni előző este, szinte törvényszerűen telepakolta mindegyik a boxot róka komával. :-( Még jó hogy raktunk szőnyegeket alájuk...
Teri kabátját megigazítottam Siófokon, mert borzalmas állapotban volt a szőre.
A nagy munkában a fejem felett a befogadók és a mentésben részt vevő kollegina, Andi jól érezték magukat, Terivel teljes egyetértésben:
Kiderült, hogy nagyon csinos kislány bújt meg a kóc alatt:
Terit nem kopaszítottuk le, a lehető legnagyobb szőrben hagytuk.
Szerintem kapós lesz. Fiatal, szép és nagyon kedves, jó idegrendszerű kutya. Semmiben nem gátolt minket, közreműködő, vidám tinédzser. Remélem hamar gazdisodik majd!
Pár szó Pirosról:
Piros, akit sokáig hirdettünk, nem keltette fel senki figyelmét, viszont a németországi fajtamentés talált számára megfelelő helyet, így ő nemsokára német gazdihoz kerül, ivartalanítás után.
Tibor, végül a boxodat nem hagytuk Siófokon, ahogy megbeszéltük, mert utána mentünk tovább egy másik településre és Pest felé felvettünk egy 6,5 éves kant, aki még soha nem utazott kocsiban.
Buksit kolléganőm próbálta meg lekenyerezni, aki előrelátóan hozott magával ínycsiklandó jutalomfalatokat. Buksi határozott területvédő morgása és ugatása hamar alább hagyott egy-egy bekapott falat után.
Búcsúzás, utolsó játék.
A gazdi aggodalma, hogy nehéz lesz őt utazásra bírni, nem volt alaptalan. Átvételkor könnyen átvertük a kutyust és önmaga ugrott be a boxba, hogy a bedobott jutifalatot megkaparintsa.
Andi ötlete, hogy a műanyag boxot magunkkal hozzuk, jónak bizonyult, mert 15 perc alatt a nagy textil boxomat darabokra szedte volna, de a tiéd állta a sarat :-) Végül belenyugodott az eseményekbe és az út további részét már nyugodtan töltötte Pestig, az állatorvosig.
Sajnos az oltás és chip beültetés után már nehezebb volt visszavarázsolni őt. "Hülye azért nem vagyok" gondolta és rendesen betámasztott a box előtt. Lemeccseltük ;-)
Sötétben érkeztünk meg az ideigleneshez, ahol a múlt hét végén épített tágas kennel és kutyaház, valamint friss víz és étel várta.
Könnyen lenyelte a konzervhusiba rejtett féregtelenítőket is.
Buksi jó területvédő kedves kan, akihez azért nem nyúl elsőre bizalommal az ember. Szép, nagy, tiszteletet parancsoló, egészséges kutya, akire büszke lehet az ember. Korábbi gazdája könnyes szemekkel adta át nekünk. Sajnos nem tudták megoldani mindennapos gondozását. A lehető legjobb döntést hozták, esélyt adva Buksinak a további boldog évekre. Számára határozott, lehetőleg férfi gazdit keresünk, aki pozitív hozzáállással, pozitív megerősítésekkel, következetességgel tudja majd kivívni Buksi bizalmát és tiszteletét. Ez a kutya szeret mozogni, rongyozni, játszani, így elsősorban sportos, aktív gazdit képzelünk el neki.
Üdvözlettel: Trixi
Utóirat:
A tatabányai gyepmesteri telep két munkatársát, Krisztinát és férjét külön köszönet illeti meg a fuvarozást megelőző hetekben a telefonos és e-mailes kapcsolattartásért, a türelmükért és a segítőkészségükért, a hozzánk való alkalmazkodásukért!
Köszönet továbbá a Siófoki Alapítványnak, hogy mentvényeinknek helyet biztosítanak!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.