2013. január 31., csütörtök

Bodza napló - 4. fejezet


Kedves olvasóink, tartozunk Nektek néhány Bodza beszámolóval, igen sok teendőnk volt mostanság, de igyekszünk bepótolni a lemaradást!

Úgy tűnik nehéz természete ellenére, Bodza meghódította ideiglenes családját!

"Bodza marad, nem szeretnénk másnak adni, de gondolom Ti ezt tudtátok.Hangos nevetés
Bodza sokban olyan, mint Döme, és mégis teljesen más.
Féltünk Döme után egy másik kutyustól, de érdekes módon Bodza sokat segít abban, hogy feldolgozzuk, hogy Döme elment.

2013. január 4., péntek

Bodza napló - 3. fejezet


Bodza és az ünnepek

Reméljük, hogy a már gazdis mentvényeink kellemesen töltötték az ünnepeket új családjaikkal. 
Bodza az ideiglenes gazdikkal ünnepelte a karácsonyt és a szilvesztert. A beszámoló és a mellékelt fotók szerint jól viselkedett. :-)

"Bodza nagyon jól elvan az unokáinkkal, akiket megkértünk, hogy csak simogassák, ne nyúzzák.

Most van csak bajban a kisasszony! ... ennyi embert szemmel tartani, hát az nagyon fárasztó ám!

Nézi, hogy játszanak a gyerkőcök, sokszor annyira „útban” van, hogy kikerülni képtelenség, csak átlépni lehet rajta, arrébb nem menne, még ha kérjük, akkor sem. A gyerekek még nem tudnak nagyot lépni, bizony elő fordul, hogy lépés közben picit megrúgják, rálépnek. A legkisebb unokánk Míra egyszer átesett rajta, akkor eléggé rálépett Bodzára, de Bodza akkor is feküdt tovább egy hangja sem volt csak a fejét emelte meg egy kissé, hogy „na, mi van, nem történt semmi bajod?”.

A fiam próbálta „nyúzni” mint Dömét, arra picit morgott Bodza és megkapta a kezét. A fiam mondta neki jól van, nyugodj meg és simogatta, nyugtatgatta. A nyúzás ellenére a fiam nagy kedvenc lett, reggel mikor kinyitják a szoba ajtót, a menyemet, Gigit szinte eltaposva rohan be egyenesen a fiamhoz.

Egyik nap -nem tudjuk mi történhetett- vele picit öklendezett, bár ilyet Döme is csinált, azért megijedtünk nincs- e valami baja, de azóta is minden rendben van.

Bodza csinált egy nagyon furcsa dolgot. Átkarolta a két első lábával a férjem lábát erősen, görcsösen és úgy csinált mintha meg akarná hágni, mintha kan kutya lenne. Ilyet egy régebbi kutyusunk csinált, de hát Dodó közép snaci fiú volt, Bodza meg lány, ezt nem értjük még lány kutyusunk nem volt ez nagyon furcsa nekünk.

Sokat nyalja, tisztogatja magát, sőt amennyire tud hátra nyúl és rágja a hátát, vakarja a lábával magát gondoljuk gyógyulgatnak a sebei és viszket Neki.

Sokat hentereg, vagy jól érzi magát vagy azt is azért csinálja, mert viszket és így dörzsöli, meg ahol másképp nem fér hozzá.

Kezdi eszegetni a tápot. Mindig van a táljában, már 2 reggeli séta után is 6- kor neki állt enni belőle. Napközben meg valami házi kaját eszik.

Továbbra is mindig a sarkunkban van akkor nyugodt, ha együtt vagyunk. Sir, nyafog, ha valaki elmegy itthonról és kitörő örömmel fogadja, mikor haza jön az illető.

Sétálni imád, főleg ha nincs kabát rajta.Sétánál akad egy kis gond, mivel nem minden kutyussal jön ki, rájuk morog, erre a többi kutya támadással reagál, ez főleg akkor gond, ha nincs pórázon a támadó kutyus, hiába megyünk arrébb az jön utánunk, sajnos evvel nem tudunk mit csinálni, félünk, hogy ebből gond lesz egyszer.

A másik gond, hogy a macskáknak és galamboknak kitett ételt felkapja, sajnos vannak olyan emberek, akik mérget tesznek ki... több kutya megbetegedett már ezért.

A petárdázást nagyon jól bírta, aggódtunk, hogy félni fog. Sőt a tűzijátékot élvezte, leült és úgy csodálta, a fejével követte a fényjelenséget."

Örülünk, hogy Bodza jól viselkedik a gyerekekkel, és természete is lassan javul a békés, nyugis családi légkörben, ahol biztonságban lehet, és ő az egyetlen kutya, nem kell osztozni, így minden figyelmet és szeretetet egyedül tud begyűjteni. 

Twitter Delicious Facebook Digg Stumbleupon Favorites More