Pindi, a kis utazó

Köszönjük, hogy megmentettétek Pindit! Sok örömünk van benne. A lemondó nyilatkozat szerint holnap lesz a születésnapja, a 14.!

Igazi utazókutyus, kimondottan élvezi új helyszínek, az ismeretlen környezet felfedezését. Járt velünk családi eseményeken, ebédeken, lakásban és étteremben. :) Sárvárra, Bükre és egyéb vidéki helyszínekre is elkísért. Mindenhol kifogástalanul viselkedik, akár munkáról, akár kirándulásról van szó. Sajnos Visegrádon, egy végre nem munkával töltött hétvégén egy bordeaux-i dog megtámadta pinduri kutyánkat, és a férjem lélekjelenlétén múlt minden. Orrba vágta, elkergette az agresszort. Gazda sehol, mint kiderült, a környékről szökött meg a dog. Felületi sérülések keletkeztek, szerencsére nem harapott még rá az apróságra. Persze siettünk állatorvoshoz, ultrahang, rtg. szerint nem lett belső sérülés. 3-4 nappal később már saját lábán sétált. Pindi sokkot kaphatott, fizikailag rendben van, Irmával továbbra is bizalmas, jó barátnők, de senki más kutyát nem tűr meg azóta. Igyekeztünk higgadtan, szeretettel reagálni, hogy megnyugodhasson. Szót fogad, „működik”, de sehol az önfeledt kismanó, semmi dünnyögés, móka. Kezdtük megint elölről felépíteni a kapcsolatot, a bizalmat… Remélem, segít az idő.

Édes és okos, a járdaszegélyeknél megáll, és régóta nem eszik semmit az utcán. Pórázt csak buta emberek miatt használunk időnként, mert egy láthatatlan póráz köt össze minket. A bundácskája már tömött, sűrű. Egyik lelkes simogatója, egy 8 év körüli kisfiú plüsskutyának becézi. :) Kb. kéthavonta nyírni kellett a szőrét a forró nyárban, csinos, rövid frizurát hordott. Egy pumpás palackból vizet permeteztem rájuk, amikor nagy volt a hőség, Pindi kimondottan szerette, tartotta a törzsecskéjét, fordult, hogy érjék a hűsítő cseppek. :)

Augusztus végén-szeptember elején vittük nyaralni magunkkal Horvátországba, útlevelet csináltattunk Pinduri Aliznak. :) Kimondottan élvezte az utat, ekkor kezdődött megint a felszabadult játék velünk. Sok állatszerető ember között voltunk, mindenhová beengednek kutyával. A helyi jószágok is nyugodtak, barátságosak egytől egyig, de csak agárkánk ismerkedett a flexi hosszú végén, Pindi mellettünk maradt, és úgy tett, mintha a másik eb ott sem lenne. Vagy kihúzta magát mind a 30 centijével, és morgott, ha 3 méternél közelebb mert jönni egy másik kutya… Szívesen megfürdött volna a tengerben, de annyira hullámzott, hogy nem mertük kipróbálni…

Aki először látja a két kutyánkat, az is megkérdi: Ők nagyon szeretik egymást, ugye? Vagy: Látszik, hogy jó barátok!

Egyik hétvégén rosszul lett kismanónk, a nem daganatos mellső lábát egyáltalán nem használta, zavart volt, nem evett. Szerencsére lelkiismeretes állatorvosunk vasárnap is fogadott, megvizsgálta Pindurkát. Valószínűleg egy kisebb agyvérzés, stroke volt. A gondos kezelésnek hála, és a napi ¼ Milgammának, újra mint egy kis gumilabda, úgy szalad, ugrál. Sétál, szimatol, eszik jó étvággyal. Ránk ijesztett nagyon! Igaz, megint befelé forduló, velünk se bizalmas, de megint kezdjük elölről. Remélem, az elkövetkező évek nyugodtan telnek, mert ez a csepp kutya családi kedvenc lett. Anyósom-apósom cicáival is jól kijönnek (noha az idegen macskákat kergeti). Első találkozásra megértette az összes állatka, hogy egy családhoz tartoznak. :)

A munkátokhoz sok sikert kívánunk, nagyszerű, hogy sok schnauzer Nektek köszönheti, hogy biztonságban, családban élhet!

Megpróbálok fotókat is küldeni Neked, és remélem, tudjuk még támogatni a mentést.

Szép napot kíván:

Brigi, Marcell, Irma – és ♥ Pindi ♥

Tovább olvasom

Örökbefogadás vagy csomag küldő szolgálat?!

Sajnos újból és újból felmerül az alábbi probléma, amiről most írunk egy kis szösszenetet.

Mint ahogy az a honlapunkon is olvasható, kizárólag elő látogatás után fogadhatóak örökbe kutyáink, ennek célja, hogy kiderüljön élőben is szimpatikusak-e egymásnak, kutya és gazdi. 

Ez nem mindenkinek egyértelmű és természetes még mindig.  A hirdetésekben mindig feltüntetjük, melyik kutya hol van elhelyezve. (Ez pedig attól függ, hol találunk neki ideiglenes befogadót. Amiből nem rendelkezünk több százzal, hogy válogatni tudjunk.) Mindig lesz olyan, akinek az messzebb van, nem pont ott, ahol ő lakik. De ha valaki kinéz egy kutyát, amit szeretne esetleg örökbe fogadni, akkor igen is menjen el, utazzon el, és ismerkedjen meg a kiválasztott kutyával. Az sajnos nem működik, hogy mi, vagy az ideiglenes befogadó, majd elfuvarozza a kutyát valahova, hogy valaki megnézze. Nem vagyunk csomag küldő szolgálat, ahol az interneten meglátott kép alapján valaki kiválaszt valamit és megrendeli. Élő, érző lényekről van szó, saját egyéniséggel, természettel, szívvel... és nem minden kutya való mindenkinek.

Ilyenkor szokott jönni az a rész, hogy a kedves gazdijelölt megsértődik :) Egyszerűbb vásárolnia egy kölyköt, nincs ideje elmenni meglátogatni a kutyát, túl bonyolultak vagyunk, stb..

Íme erre a bonyolultságra a válasz: 

Kedves gazdijelölt! 
Ha mi elvisszük neked a kutyát az ország másik felére (gondolom a benzin és autópálya költségeket mi álljuk) és ott kiderül hogy nem jó, mert fellöki a nagyit, vagy nem jön ki a másik kutyával, vagy túlságon stresszes és odakap a kisgyereknek, hogyan tovább? Ismét keljünk útra mi (gondolom benzin költség ismét a mi dolgunk) és cibáljuk a kutyát vissza az ideigleneshez, mit sem törődve azzal, hogy ez lesz a sokadik költözése az amúgy is sérült kutyának? Élje át megint a családba kerülést és az elhagyást, csak azért mert Te, bár a sok millió gazdikereső kutya közül pont őt szúrtad ki, de annyira még sem nagy a fellángolás, hogy elmenj találkozni vele?
Azért vagyunk “bonyolultak” mert célunk, hogy a már megviselt védenceinknek, végleges és biztos jövőt biztosítsunk, ne kelljen újra megmenteni, kitenni őt egy újabb elhagyásnak, újra rehabilitálni. Az ide-oda tologatás nagyon megtud viselni egy kutyát, miért kockáztassuk hogy esetleg még jobban sérüljön, akár visszafordíthatatlanul? Ragaszkodunk ahhoz, hogy a leendő gazda és a kutya találkozzon előzetesen. Nem lehet kutyát fotóról kiválasztani! Egy hosszútávra szóló, felelős döntést, amely mindkét fél életét meghatározza , csakis körültekintően lehet meghozni.

Tovább olvasom

Zénó a mormogós! - Beszámoló Gyöngyi, az új ideiglenes tollából :)

Izgultam Zénó érkezése előtt, eddig csak saját kutyám volt és van, de a kutyaiskolán már számos kutyussal és gazdival foglalkoztam, de ez olyan más, mivel felelősséget vállalok egy előéletét nem igazán ismert, nem kölyök kutyusért.

Felkészültem minden jóra és rosszra,mivel a fajta nem ismeretlen számomra, két óriásom volt már.

Délután érkezett Zénó, az ivartalanítás után, kicsit meg volt zavarodva, hogy már megint mi történik vele, ide-oda viszik, új emberekkel kutyákkal találkozik, hol itt, hol ott éjszakázik.

Két öreg sheltie kutyámmal azonnal szembesült, akik érdeklődve fogadták, amit Zénó morgással viszonzott. Gyorsan körbe jelölte az udvart, ami jó nagy terület és bementünk a házba, ahová ő is bejáratos lesz, csak ehhez szépen kell viselkedni és a bejáraton kutyaajtót kell használni, jeleztem neki, hogy lassan meg is tanuljuk.

Amíg Vikivel a papírokat intéztük és kicsit beszélgettünk, nyugodtan feküdt a lábunknál, néha megsimiztem, amiért hálás tekintet volt a válasz, ha a kan kutyám közelített, morgással jelezte nemtetszését,a szuka nyugodtam megnézhette magának. Mikor négyesben maradtunk előkerült a virsli és amit kértem tőle,mindenben partner volt, tehát jutifalattal nagyon is motiválható!

 

Eljött az esti alvás ideje, az ágy mellé tettem egy pokrócot, hogy lefeküdjön, itt volt az első és eddig az utolsó komolyabb nézeteltérés a kanommal, mert neki is tetszett a hely. Persze Zénó nem engedte át! Nehezen aludtunk el, mert többször kellet rászólni, hogy a varratokat ne nyalogassa, de a napi megpróbáltatásnak az eredménye meglett és nyugodtan aludtuk hajnalig, amikor nekem dolgozni kellett mennem. Zénót külön zártam erre a délelőttre, de azóta együtt vannak, ha elmegyek itthonról, már a kutyaajtó is megy, de nem a kedvence.

Hétvégén sok teendő volt a kertben, mindenben segített és ott van a lábam alatt, nem fél fűnyírótól és kerti szerszámoktól, este még tűzijátékot is néztünk, lehet nem a kedvence, de nem volt benne félelem. Lakásban rendesen viselkedik, lehet házi munkát végezni mellette, nem nyúl semmihez. Amit sajnálok, hogy a kutya játékokhoz sem, de lehet ez változik, mert a labdáért elszalad, megfogja, de ki is köpi, mintha forró lenne. 

Emberekkel nagyon barátságos és nyitott,nem egy házőrző típus. Továbbra is megmormogja a kant,ha el megy mellette. Együtt esznek hárman, étvággyal nincs probléma, ha kinyalta a tányért, körüljárják egymásét, hátha van maradék. Suliba, sok kutya közé majd később megyünk, ha a műtéti seb már jobban gyógyult.

Jövő héten megyünk fodrászhoz.

  

Szerintem még sok mindent tanulhatunk, csak türelem kell és szeretet.

Tovább olvasom

Zénó, az agresszív kismalac :)

Ő itt Zénó: 

Mit gondol róla az ember fénykép alapján? Hogy egy tündi-bündi pici kutyus. Nos, a fénykép csalóka :) 

Zénó egyáltalán nem kicsi, sőőőt.. mind a két törpémnél magasabb egy fél fejjel. Kis nyurga lábú, nagy bundával, és hatalmas kunkori farokkal. :D

Zénó elég sebtiben kerül hozzánk. Egy több gyerekes család kutyája volt, akik elvesztették otthonukat, és a továbbiakban nem tudták vállalni a gondozását. A család egy ismerőse keresett meg bennünket, hogy tudunk-e segíteni, és pár napon belül megoldást kellene találni. Úgy próbált segíteni, hogy közben alig volt információja a kutyusról, így újból és újból ment a családhoz, hogy bármit - és minél többet  - megtudjon róla nekünk, ami nem volt könnyű. (Ezúton is köszönjük Juditnak a segítségét!) A történet vége az lett röviden, hogy szombat reggel jelezték, hogy hétfőn leadják a kutyát az Illatosra.. ezért még szombat délután elhoztuk, persze megint úgy, hogy nem volt hova tenni. (Ilyenkor jön az SOS - jelen esetben EXTRA SOS - befogadót keresünk kiírás facebookon. Megjegyezném, folyamatosan keresünk ideiglenes befogadókat, de sajnos ritkán és kevés a jelentkező. Tehát, aki szeretne befogadó lenni, ne habozzon!) Így hely hiányában - amíg találunk neki befogadót - bevállaltam meglévő két kutyám mellé.

Tehát elmentünk érte, a gazdi lemondott róla.. Zénó úgy jött velünk, mintha ez a legtermészetesebb dolog lenne a világon. Lent legalább 20 alkalommal pisilt, megjelölt mindent, van amit kétszer is:) Az autóba nem akart beszállni, morgott, amikor beraktam, de utána már szépen utazott, nézelődött lelkesen. Elmentünk vele a dokihoz, hogy átírassuk a chipjét és beoltassuk (utoljára 2 éve volt oltva) - de mivel műtét volt, nem vártuk ki a végét. Azért útközben kapott egy bolhanyakörvet. Mi pedig kezdtünk rosszul lenni, szegényke olyan büdös volt.

Otthon kisebb-nagyobb összemorgások voltak a saját ebekkel, de egész jól fogadták az uraságot. Első dolgom volt betenni a fürdőkádba. A fürdést meglepően jól tűrte, békésen álldogált, egy szava nem volt. A samponos fürdés jót tett neki, lényegesen tisztább lett és enyhült a szaga :) 

Fürdés után lelkesen ment, és felfedezte a lakást, majd a teraszt, ami szemmel láthatóan elnyerte tetszését, és hogy állandóan ki lehet menni. Persze ott is megjelölt mindent.. :) A délután békésen telt, jött-ment, elvolt a többiekkel, és néha pihent is. Egy cseppet nem viselte meg a környezetváltozás, hogy számára vad idegennek van együtt.

Nálunk hétvégi program, hogy ha az idő is megfelelő, megyünk a Városligetbe este a kutyákkal. Így volt ez most is. Az első saroknál találkoztunk a kutyafalka többi tagjával, ahol is Zénó már messziről őrült ugatásba kezdett, cseppet nem érdekelte kan vagy szuka kutyák jönnek, csak mondta a magáét. A helyzet közelebbről sem változott, vadul, hol morogva, hol ugatva ment oda hozzájuk "ismerkedni". Mivel az egyik kis testű ivartalanított kannak, hasonló természete van, gyorsan összebalhéztak, és ez ment az úton végig. Mivel Zénó nem hallgat a nevére, így nem kísérleteztünk az elengedésével, pórázon sétált végig. A sétát, a ligetet nagyon élvezte, viszonylag szépen közlekedik pórázon, csak a megállásokkal, járdáról lelépéssel nincs tisztában, menne ész nélkül... De a kutyákkal nagyon kiismerhetetlenül viselkedett. A többséghez morogva ment, vagy próbált oda menni, de persze voltak kivételek - szintén nemre tekintet nélkül. Így már az első nap elkezdődött a tanítása, hogy így nem lehet viselkedni és barátkozni :) A nagy séta jót tett neki, mert az éjszakát nyugodtan átaludta. El sem mozdult az ágy mellől. 

A vasárnap nyugisan telt, egész hamar megszokott nálunk. Hamar kiderült, hogy egy kis éhenkórásszal van dolgunk, még a küszöböt is megenné - ahogy mondani szokták :) 

Este megint a liget volt a program, pont úgy zajlott, mint előző nap, avval a különbséggel, hogy sikeresen összeverekedett - pórázon - egy kutyával. Tehát túl sok még nem ragadt rá, az "így nem viselkedünk"-ből :) Ekkor jutott eszembe, hogy pont olyan, mint a viccből az agresszív kismalac :) Amúgy tudni kell róla, hogy nagyon kedves, barátságos, szereti az embereket, a gyerekeket, megy ismerkedni, barátkozni, hamar elkezdi osztogatni a puszikat.. csak még a kutyákkal való viszonyán kell javítani. 

Tipikus törpe snaci, senkitől sem fél, kiskutya nagy egóval :) Simán kikezdett - minden alkalommal - egy háromszor akkora kan kutyával, aki szintén a kutya banda tagja. Még szerencse, hogy viszonylag türelmes volt vele, de amikor rendre utasította, az sem hatotta meg Zénót. Mint ha mi sem történt volna, ott folytatta, ahol előtte..

Az is kiderült, hogy ha elengedem a pórázról, nem rohan el ész nélkül. Ez nagy megkönnyebbülés volt :D De tényleg nem hallgat a nevére, csak ha kedve van hozzá. Második alkalommal négyből kétszer visszajött, ami már egész jó eredmény. Pár séta alkalmával, amikor csak őt vittem egyedül, tanulgattuk az út szélén való megállást és leülést - ez persze nagyon nem tetszett neki, de folyamatos gyakorlás mellett pár hét alatt simán megtanulja. Szerencsére kajával motiválható azért valamennyire. És pár nap alatt kialakult a ragaszkodása, így azért már jobban figyelt, ha el volt engedve - de persze, még messze van a behívhatótól. De okos kiskutya, így ezt is hamar megtanulja majd, egy jó gazdi mellett. Ami azért is fontos nála, mert az is kiderült, hogy ha el van engedve, szépen megvan a többi kutyával, szeret bandázni, és csak néha-néha morog oda. Sajnos felénk nincs zárt kutyafuttató (Budapest XIV. ker.!), ami pedig nagy segítség lett volna a tanuláshoz neki.

Szóval így telt az elmúlt pár nap - közben még a dokihoz is eljutottunk oltásra, átírattuk a chipjét, kapott féreghajtót is - és tegnap reggel útra kelt.. 

Reggel fél 7-kor érkezett érte Viki, aki elvitte a dokihoz délelőtt ivartalanításra, majd az ébredés után délután leautóztak az új ideiglenes befogadójához, ahol szintén két másik kutya mellé kerül, de hatalmas területen garázdálkodhat és tanulhat. 

még félkómában:)

Köszönjük Gyöngyinek, hogy ideiglenes gazdija lesz Zénónak, és segít neki megtanulnia, amiket kell, hogy szépen viselkedjen és jól kijöjjön más kutyákkal, és ügyesen, okosan és ésszel közlekedjen. (És köszönet Orsinak is, hogy szintén vállalta volna Zénót, csak a nagyobb távolság miatt nem hozzá került. De reméljük lesz még alkalom:) )

Zénó addig is várja a gazdijelöltek jelentkezését, akik egy kedves, ragaszkodó kis törpe snacit szeretnének örökbe fogadni - aki még kissé neveletlen és vadóc - de ezen lehet segíteni!:)

Az örökbefogadás menetéről részletek a honlapon... 

Tovább olvasom

A segítségre mindig szükség van!

Segíteni bárki tud, hiszen számtalan lehetőség van arra, hogy tegyünk valamit egy-egy gazdátlan kutya érdekében. 

Mostanában sokat találkozhattok olyan képekkel, hogy a "Facebook életet ment". És ez így igaz. Hiszen mennyi emberhez eljut egy eltűnt gyerek fényképe, egy beteg segítség kérése, mint ahogy egy gazdit kereső kutya posztja is. Lehet, hogy Téged pont nem érdekel, neked nem kelti fel a figyelmedet, az érdeklődésedet, de lehet, hogy egy ismerősödét, vagy az ismerősöd ismerőséét igen. És mit tettél? Csak annyit, hogy megosztottál egy képet, egy leírást, és máris eggyel több lehetőséget adtál annak a kutyának az életre, a boldogságra. Segítettél! És ugye, hogy nem fájt? Nem vett el órákat az életedből? Az apró dolgok is nagy segítség lehetnek. Mint ahogy neked is szükséged lehet mások segítségére, mert ellophatják az autód, elveszíthetsz valamit, keresel valakit...

Nekünk is minden segítség jól jön. Miért? Mert kevesen vagyunk, mert mi is munka és család mellett kutyázunk, mert mi is a havi fizetésünkből költünk a mentett kutyákra, mert a szabadidőnkben megyünk el egy rendezvényre adományt gyűjteni, és mert mindig lesz segítségre szoruló schnauzer... 

Te hogyan segíthetsz? Rengeteg lehetőség van rá, íme pár, amit talán TE is megtehetsz vagy megengedhetsz magadnak: 

- Bármikor beléphetsz az Egyesületbe, akár rendes-, akár pártolói tagként (erről bővebben olvashatsz a honlapon), így aktívan vagy passzívan részt vehetsz a kutyák mentésében, és havi 500 Ft-tal támogatod az Egyesület működését. Persze, 500 Ft magában nem sok, de minél többen vagyunk, ez annál többet ér. 

- A Támogató Klub keretén belül szintén tudod anyagilag segíteni a Schnauzer Mentés működését, minden kötelezettség nélkül. Akkor és annyi támogatást küldesz, amikor és amennyit éppen megengedhetsz magadnak. 

- Sokszor nekünk is problémát okoz egy-egy kutya eljuttatása egyik helyről a másikra, így nem egyszer fuvarban kérünk segítséget. Ha alkalmanként be tudod vállalni egy kutya szállítását, azzal is sokat segíthetsz. Lehet, hogy épp az orvoshoz, egy befogadóhoz, vagy akár az új gazdihoz kell eljuttatni - biztos, hogy egy új élet kezdete számára. 

A további lehetőségeket is megtalálod a honlapunkon (tápadomány, tárgyi adományok, hirdetések, fordítások, ajándék tárgyak vásárlása, virtuális örökbefogadás, stb.) - aki akar segíteni, biztos megtalálja a módját. De az új ötletek, lehetőségek is jól jönnek..

SAJNOS SOK ESETBEN NEM TUDUNK SEGÍTENI, ÉS NEM AZÉRT, MERT NEM AKARUNK, HANEM MERT NEM TUDUNK. Örülünk, amikor a bajban lévő snacikról értesítetek minket, de ehhez az értesítésekhez az esetek 99 %-ban nem társul olyan, aki be is fogadná a kutyát. Sokan letudják avval az állatmentést, hogy beposztolják máshoz, hogy "itt van, csinálj valamit". Nem véletlenül hangoztatjuk folyamatosan, hogy IDEIGLENES BEFOGADÓKAT keresünk, mivel nem fogunk felelőtlen ígéreteket tenni senkinek, csak akkor veszünk át kutyát, ha VAN HOVA, KIHEZ elhelyezni. Persze, lehetne panzióztatni is őket, de azt is ki kell valamiből fizetni. Néha, egy blökinél még meg tudjuk oldani, ha végképp nincs más megoldás, de folyamatosan nem megy. Reméljük eljutunk majd oda, hogy egyszer nekünk is lesz saját snacis menhelyünk, de az még messze van, addig nagyon sok munka vár ránk, és addig csak a Ti segítségetekkel tudunk dolgozni.

HA BEFOGADSZ EGY KUTYÁT, ESÉLYT ADSZ NEKI, ÉS EGY MÁSIKNAK IS! 

Ezeknek a talált, kidobott kutyáknak leginkább szeretetre, bizalomra, törődésre van szükségük, hogy biztonságban érezhessék magukat, és megkapják azokat a dolgokat, amiket előtte lehet, hogy sosem. A nevelés leglényegesebb része, hogy a kutyát meg kell tanítani arra, hogyan lehet életre szólóan egy másik család vidám, egyenrangú tagja, és ez a feladat időt és türelmet igényel.

Neked csak a helyet és a gondoskodást kell biztosítanod részére, a többit mi álljuk. Mi fizetjük az orvosi költségeket, szükség esetén intézzük a fuvarozást, de tápot is biztosítunk, ha csak ezen múlna. 

De az ideiglenes befogadása akkor is egy lehetőség, ha saját kutyát szeretnél, de még bizonytalan vagy, készen állsz-e a feladatra. Itt megtapasztalhatod mi vár majd rád, mire kell felkészülni, milyen az élet egy állandó társsal. Szintén lehetőség, ha második kutyán gondolkozol. Vajon milyen lehet két kutyával? Hogy fognak viselkedni? Mit fogok csinálni, ha...?   

Ahol egy kutyának van hely, ott kettőnek is van - pláne, ha  nem kerül plusz költségbe. Hiszen csak egy sarok, egy párna kell neki, ami nem foglal sok helyet, víz és étel (amit biztosítunk, ha kéred), hogy foglalkozz vagy játssz vele, hogy tanítgasd, hogy levidd sétálni - na de ezeket a dolgokat a saját kutyáddal is megteszed. 

Lehet, hogy csak pár nap, lehet hogy 1-2 hét vagy 1-2 hónap, amit nálad tölt egy kutya, de csak ennyi idő kell neki, hogy megváltozzon az élete - és akár a Tiéd is. 

Hatalmas öröm látni, amikor egy kutya révbe ér, rá talál az új gazdi, megérti, hogy onnantól minden rendben lesz, saját otthona, saját játékai, és saját GAZDIJA lesz, mindig lesz mit enni, lesz hol aludnia.  És ezt Neked köszönheti, aki törődtél vele, felkaroltad, esélyt adtál neki! 

Ezért kellenek mindig befogadók! 

"Egy kutyának nem kell luxusautó, se hatalmas ház, se drága ruhák. Beéri egy útszéli talált bottal. Lehetsz gazdag vagy szegény, buta vagy okos, agyafúrt vagy tökkelütött, a kutyádnak mindegy. Ő csak szeretetet kér és ad. Hány emberről mondhatod el ezt? Hány ember szeret feltétlen és olthatatlan szeretettel?"

John Grohan

Tovább olvasom

Viki és a snaci mentés

Mint tudjátok, mi is kevesen vagyunk, így mindig örülünk, ha valaki úgy dönt, hogy csatlakozik hozzánk, hogy segítsen a snaciknak. Viki az egyik új tagunk, aki Sacival foglalkozott, és erről írt egy kis beszámolót. Reméljük ez is segít abban, hogy mások is bátran és szívesen csatlakozzanak a fajtamentéshez, támogassák a munkánkat és ezáltal a snacikat. 

Olvassátok szeretettel: 

"Saci    

Előzmények: Idestova másfél éve vagyunk a párommal szerető „szülei” egy óriás schnauzer kannak, Mephistonak. Előtte egy befogadott boxerünk volt, de sajnos betegség miatt elvesztettük. Nekem korábban nem volt kapcsolatom schnauzerrel, viszont a párom családjában volt már két óriás és egy törpe is. Mephiston keresztül viszont megismertem és nagyon megszerettem ezt a fajtát, mind külsőleg, mind belsőleg. Bár tudom, hogy ha muszáj, tudnak erősek lenni, de – lehet, hogy ez nagyon naivan hangzik – én látom bennük a szeretetre vágyó, óriás szívvel rendelkező, bújós drágaságot.

A Facebook-on találtam rá az SOS Schnauzer fajtamentő csoportra. Megesett a szívem Aramiszon, és arra gondoltunk, hogy ideiglenes befogadóként magunkhoz vesszük. Sajnos a körülmények (meg a szomszédok) nem engedték, de ha már kapcsolatba kerültünk, segíteni akartam, jelentkeztem tagnak, felajánlva a segítséget, amiben tudok.

Aztán egyszer csak megláttam, hogy Sacinak segítség kell. Mivel kutyakozmetikusként is dolgozom, és Saci nagyon elhanyagoltnak tűnt a képen, rögtön írtam a többieknek, hogy vállalom a kozmetikázását.

Saci Szegedről való. Sajnos a családja a devizahitelesek szomorú sorsára jutott, és lakótelepi lakásba kellett költözniük. Oda viszont egy óriást nem vihettek magukkal.

A családdal történt egyeztetés után kiderült, hogy fel tudják hozni Pest közelébe, pontosabban Maglódra, ahonnan én nem messze lakok, így én könnyen át tudom venni, kozmetikázni.

Reggel már kicsit idegesen ébredtem: vártam, hogy milyen lesz, hogy tudok vele bánni. Mivel a családdal reggelt beszéltünk, 10 körül már idegeskedni kezdtem. Hívtam őket, és kiderült, hogy fél 12 előtt nem érnek fel. Telt az idő, és egyszer csak végre rám csörögtek: itt vannak.

Amikor mentem a parkoló felé megláttam a szőrös mackót. Télen Mefinek is hosszú szőre volt, de elsőre én nem nagyon láttam Saciban a schnauzert. A találkozás zökkenőmentes volt, Saci érdeklődött, szaglászott, nyugodt volt. A család elbúcsúzott tőle, megsimogatták, megszeretgették, nekem meg jó volt, hogy napszemüveg volt rajtam, így nem látszott, mennyire meghatott engem is. Elintéztük a papírmunkát, aztán bekerült Saci az autóba és elindultunk hozzánk.

A kocsiban nagyon nyugodt volt, de melege volt… Mikor hozzánk értünk az én két kutyám Mefi és Fidel (bichon havanese), akik mindketten fiúk érdeklődve nézték a hatalmas szőrtömeget. Mefi nem látta meg benne a fajtatársat, inkább elhúzódott. Saci ment volna, szaglászott, ivott és végezte a dolgát, addig Mefi egyre távolabb ült, és onnan szemlélte. Fidel már bátrabb volt, egy kicsit meg is ugatta, de Saci inkább elhúzódott tőle.

A kozmetikázás alatt nagyon jóban lettünk. Lassan lekerült róla a hatalmas bunda, és egy picit ugyan sovány, de nagyon szép, arányos schnauzer lány lett belőle. Tetszett neki a foglalkozás, bújt, vágyott a simogatásra, a fésülésre, minden kis foglalkozás jól esett neki, és mindet meg is hálálta. Nyugodtan, mindenféle ellenkezés, odakapás nélkül tűrte, a nem megszokott tevékenységet.

Kicsit szorosra sikerült a menetrend, mert hát volt mit Sacin nyírni, későn is érkezett, de várta a menhely, így négyig Siófokra kellett érnünk.

Mikor a nyírással készen lettünk, kiengedtem a teraszunkra, hogy a szőrt és magamat is összeszedjem. Nem akartam magára hagyni, így én is kiléptem vele. Milyen jól tettem: félelemérzet nélkül indult neki a kicsivel több, mint 3 méteres magasságnak, hogy Ő most leugrik innen. Még időben nyúltam utána. Rájöttem nem jó ötlet a terasz, inkább segít nekem rendet rakni….

Elkészültünk, kapott egy nyakörvet és pórázt, aztán ismét autó. Mielőtt kimentünk megpróbálkoztam a barátkoztatással. Most már Mefi nem húzódott el, sőt! Most már érdekelte, barátkoztak volna :)

A kapun kívül azonban Saci megint rám hozta a frászt: kihúzta a fejét a nyakörvből és uccu neki az utcának. 20 perc kergetőzés után Mefi-t bevetve sikerült visszaédesgetnem és megfogni. Egyből került is az autóba és irány Siófok.

Az utat jól tűrte. Szépen elhelyezkedett, árnyékba tette a fejét és Siófokig fel sem ült.

Mikor a menhelyre értünk nyugodtan és barátságosan fordult mindenkihez. Sajnáltam otthagyni.

A szívem szakadt meg érte, és ha lehetőségem adódott volna, nem hagyom ott. Tudom, hogy jó kezekben hagytam, de mikor kimentem az autóhoz hogy lefotózzam, úgy nézett utánam, hogy összeszorult a szívem.

Nagyon jó érzés volt segíteni, és még jobb olvasni a híreket, hogy Hubával együtt jó helyre, Németországba költözik. Csupa jót és szépet kívánok neki és leendő gazdájának."

Köszönjük Vikinek az élménybeszámolót, és reméljük mások is jönnek még utána :)

SOS Schnauzer Team

Tovább olvasom

Újra itt :)

Kicsit elmaradtuk a blog írásával, de most pótoljuk. 

Szerencsére több jó dolog is történt velünk/nálunk az utóbbi időben, amiből az egyik legjobb, hogy Buksi hosszú várakozás után elutazott Németországba, ahol új életet kezdhet egy új gazdi oldalán.

Reméljük hamarosan kapunk róla friss híreket, és új fotókat is! 

Szintén jó hír, hogy Titinek - a skót terrier ősökkel rendelkező mentvényünknek - nem sok időt kellett gondozásunkban töltenie, hiszen már az első komoly és megfelelő érdeklődő család visszajelzett a látogatás után, hogy szeretnék Titit örökbe fogadni. 

A kislány az ivartalanítás után költözött is, ahol nagy-nagy szeretettel várták már, és este új fotókat is kaptunk. Jó lenne, ha minden kutyának ilyen szerető gazdik jutnának!:D 

  

Apollóra több érdeklődő is volt, de még mindig várja az ÁLOMGAZDI jelentkezését.
Nagyon sokat tanult és fejlődött, igazi kis házőrző is már, egyedüli vagy szuka kutyus mellé, kertes házas környezetbe (bejárással) igazán jó választás.

 

Monty és Dante viszont eddig nem kapott látogatókat, pedig nagyon szeretnénk nekik is megfelelő otthont találni, ahol ez a két törpe együtt élhet boldogan. Reméljük hamarosan felbukkan az ő Álomgazdijuk is, hogy ne kelljen szétválasztani őket.

 

 

Új kutya is került a gazdikeresők közé, Huba személyében. Hubát megtalálója gondozza, és Ő is mindent megtesz azért, hogy megtaláljuk számára a tökéletes otthon. 

Huba már nem fiatal, de nagyon jó természete van, mindenkit szeret ez az óriás, így reméljük hamar rátalált az Igazi. Aki nem egy fiatal, habókos kutyát szeretne, neki kitűnő választás lenne.

Nevesincsről már olvashattatok, neki szerencsésen alakul a sorsa. Jelenleg ideiglenes befogadóknál lakik, akik pár nap után jelezték, hogy szeretnék végleg megtartani. Azóta már Pajtinak hívják a kisasszonyt.:) Egyeztettünk a dokival, a várható költségekről, ami 17.000 Ft lesz, ebből eddig 5.000 Ft-ot sikerült összegyűjteni. Kérjük, aki tud, támogassa őt, hogy mielőbb sort keríthessünk az ivartalanítására, és ő is gazdisodhasson.

Gazdi kereső  kutyáinkról a honlapunkon találtok bővebb információkat. Valamint a közvetített kutyusokról is, köztük van:

Aramisz a só-bors közép snaci fiú - aki a héten gondozásunkba kerül -, valamint Bajnok a fekete óriás.

Nagy örömmel tapasztaljuk, hogy kezd elterjedni a snaci kedvelők körében is a virtuális örökbefogadás, jelenleg is három kutyánknak van virtuális gazdija, aki így segít nekünk és a schnauzereknek. 

A virtuális örökbefogadásról bővebben a segíts menüpontban részletesen olvashattok. Napi 100 Ft összegért bármelyik számotokra tetsző kutyus virtuális gazdijai lehettek.

Jelenleg Apolló, Pajti és Huba vár egy-egy virtuális gazdira! 

Új támogatókkal is gazdagabbak lettünk, aminek nagyon-nagyon örülünk:) 

Egyikük az 

ahol szebbnél szebb egyedi kézzel festett termékekhez juthattok, köztük snacis bögréhez is. És a már a fekete óriás schnauzeres grafika is felkerült a kínálatba. Minden megvásárolt snacis termék után 1000 Ft támogatást kapunk, így ha szeretnétek meglepni magatokat, barátaitokat, rokonaitokat, válasszatok a schnauzeres tárgyak közül, így egyúttal nekünk is segítetek. 

Másik nagylelkű új támogatónk a 

Bizonyára sokan ismeritek és szoktatok rendelni a Petissimo.hu-n. Most egy nagyszerű és nagylelkű támogatással lettünk gazdagabbak a webáruház jóvoltából, aminek a lényege:

A Petissimo.hu oldalán lehetőség van tápadománnyal segíteni nekünk, 1500 és 3000 Ft-os támogatói jegyek megvásárlásával, ami már magában is szuper, de amit még fontos tudni, az ő felajánlásuk: "Természetesen ennyi pénzből nem jön ki egy zsák prémium minőségű kutyatáp, a különbözetet mi adjuk hozzá: ahány forintot adtok, mi ugyanannyival növeljük meg az általatok választott szervezet támogatását. Minden hónap végén összesítjük a támogatói jegyeket, és átadjuk az adott mennyiségű állateledelt az egyesület részére!"

Kérjük gondoljatok ránk, és támogassátok az Egyesületet, hiszen megduplázódik a Ti felajánlásotok. 

Érdemes figyelemmel követni mind a Blöki Bazár, mind a Mosolypostás termékkínálatát, mivel folyamatosan új mintákkal rukkolnak elő, így egyre több snacis termék lehet a tietek. Itt a tavasz, jön a nyár, szuper pólók, trikók várnak rátok az általatok kiválasztott színben és mintával. 

Hamarosan újabb partnerrel bővülünk, ami az örökbefogadó gazdiknak is jól jöhet.. :) 

Sajnos az ideiglenes befogadók száma nem nagyon nőtt, pedig rájuk van a legnagyobb szükségünk, hiszen addig mi sem tudunk kutyát átvenni, amíg nem tudjuk hol elhelyezni. Továbbra is keresünk befogadót Aramisznak, a kissé neveletlen, de barátságos közép sncinak, és Sütinek, a fekete törpe fiúnak, akit szintén mielőbb gondozásunkba kellene venni, de eddig senki nem jelentkezett, aki vállalni tudná. Sajnos a panzióztatás 1000 Ft/nap költséget jelent, amit jelenleg nem tudunk megoldni, így kérjük, aki vállalni tudja, hogy befogadja ez a rossz sorsú kislányt, jelezze nekünk. Felszerelést, tápot tudunk adni, orvosi költségeit mi álljuk, csak hely, gondoskodás, törődés, szeretet és tanítás kell neki, hogy kikupálódjon, bízzon, és utána ő is egy saját otthont és szerető gazdit találhasson magának. 

Mint tudjátok leginkább anyagi segítségre van szükségünk, hiszen 1-1 kutya orvosi költségei 20-30 ezer Ft-ba kerülnek, ami sajnos saját zsebből mi nem tudunk állni. Kérjük, akinek van rá lehetősége, támogasson bennünket: 

SOS Schnauzer Fajtamentő Egyesület  

 Raiffeisen Bank 12010879-01368645-00100004

Köszönjük! 

SOS Schnauzer Team 

  

 

Tovább olvasom