Arnie, a terminátor kormányzó és Alíz, a pinduri balerina

Egy kis beszámoló Brigitől Alízról és Arnoldról:

Rengeteg fotót készítettem a lurkókról, amin egy elmosódott paca vagy egy elhúzó ezüst csík látható. Az „ül!” parancsot nem ismerik, ha jutalomfalat van a kezemben, akkor annak eredménye: két felugró állatka, cápaként csattogtatott fogsorral. Azt hiszem, a soványka testvéreket ilyesmivel nem terhelem. Viszont szép eredmény tőlük, hogy A) már nem próbálnak fejest ugrani a hűtőszekrénybe, ha kinyitom az ajtaját, B) ha az ételt kapják, nem harapnak rá az adagoló kanálra, C) az étel megérkezik a tálkákba, nem fogy el már a levegőben, illetve D) nem landol a fejükön, mert nem ugranak alá.

 

Az egyik sikerültebb fotót átküldtem neked, úgy látszik, telefonnal picit jobb az eredmény, illetve az előbb lekaptam, ahogy a saját kutyusomtól elcsórt takarón fekszenek roppant elégedetten. Először csak egy kilógó kis csücsökre ült Arni, aztán valahogy egyre nagyobb pléd került alája… Saját kutyus kapott egy másikat, ezt meg eltulajdonították a törpék. Itt konkrét gyakorlati probléma, hogy még egy kosár nem fér el a kicsi szobában (ami saját kutyus kedvenc helye), de ők megoldották a helyzetet. Kár, hogy a boldog szuszogások nem mellékelhetők a képhez!

A cím magyarázata: egyik kedvenc játékunk az állatkák megismerése során „a kicsoda/mi lenne, ha…” A tulaj által róluk küldött jellemzés sok pontban helytálló. Arnold barátunk ambiciózus, vezetői hajlamokkal rendelkező, közvetlen eb, de épp azért, mert ambiciózus, meg akar felelni, így meg lehet beszélni vele mindent, jó tárgyalópartner (például nem ugrálhat a kanapén, szíveskedjék beérni kosarakkal és takarókkal). Testőrködik az utcán, szerencsére agresszió és támadás nélkül, egy-két határozott, mély hangú vakkantással. Módszeres szimatoló, imádja a rendszert a napi programokban. Ezekben hasonlít Kalifornia jelenlegi kormányzójára, aki ugye egy osztrák kis faluból indult, és lám, hová jutott! És elnézést, de színészi képességekben felül is múlja, Oscar-díjas alakítás, ahogy az éhező kiskutyát alakítja, még a fülét is remegteti közben! A húgocskáját amerikai focistákat megszégyenítő cselekkel próbálja kitúrni a simogatásból és az étel mellől (itt is némi javulás figyelhető meg).

Aliz tán még most sincs 4,5 kg, aprócska, fegyelmezett, és úgy mozog, laza izületekkel, ahogy a balerinák. Ragyogó és kifejező hatalmas szemeivel Audrey Tautou-ra hasonlít az Amelie csodálatos élete című filmből, illetve Audrey Hepburn-re. Öntudatos, tartással rendelkező mini schnauzer, a mérete ellenére nem egyszerűen egy öleb.

Életkoruk senkit ne tántorítson vissza, felnőttségük miatt nyugodt ebek, nem rágnak, nem rombolnak. Mozgékonyak, játékosak, mégse kell kilométereket kutyagolni velük. Nos, igen, olyan mozgékonyak, hogy szinte csak álmukban vagy elpihenve fotózhatók!

Azt hiszem, külön-külön is elhelyezhetőek, Arni élvezné a kizárólagos reflektorfényt, Alíz pedig élvezné a nyugalmat. 

Tovább olvasom

Pörgős hét a snaciknál

Hosszú és fárasztó heten vagyunk túl, de elmondhatjuk, hogy sikeresen zártuk :)

Kezdjük a már eddig is meglévő kutyáinkkal: 

Lottink szerdán ismét a doktor bácsinál járt, és átesett az ivartalanítási műtéten. Szerencsére semmi komplikáció nem volt, minden a legnagyobb rendben zajlott, és ment is "haza" lábadozni. Zsu ezt írta róla: 

"Megvolt a műtét, a kislány jól bírta - mit tehetett-, és most itt lábadozik mellettem. Kicsit hányt, gyógyszert, kicsit remeg, de már talpra állt az imént...hosszú éjszakánk lesz."

Tovább olvasom

Bodza napló - 4. fejezet

Kedves olvasóink, tartozunk Nektek néhány Bodza beszámolóval, igen sok teendőnk volt mostanság, de igyekszünk bepótolni a lemaradást!

Úgy tűnik nehéz természete ellenére, Bodza meghódította ideiglenes családját!

"Bodza marad, nem szeretnénk másnak adni, de gondolom Ti ezt tudtátok.

Bodza sokban olyan, mint Döme, és mégis teljesen más.

Féltünk Döme után egy másik kutyustól, de érdekes módon Bodza sokat segít abban, hogy feldolgozzuk, hogy Döme elment.

Tovább olvasom

Bodza napló - 3. fejezet

Bodza és az ünnepek

Reméljük, hogy a már gazdis mentvényeink kellemesen töltötték az ünnepeket új családjaikkal. 

Bodza az ideiglenes gazdikkal ünnepelte a karácsonyt és a szilvesztert. A beszámoló és a mellékelt fotók szerint jól viselkedett. :-)

"Bodza nagyon jól elvan az unokáinkkal, akiket megkértünk, hogy csak simogassák, ne nyúzzák.

Most van csak bajban a kisasszony! ... ennyi embert szemmel tartani, hát az nagyon fárasztó ám!

Nézi, hogy játszanak a gyerkőcök, sokszor annyira „útban” van, hogy kikerülni képtelenség, csak átlépni lehet rajta, arrébb nem menne, még ha kérjük, akkor sem. A gyerekek még nem tudnak nagyot lépni, bizony elő fordul, hogy lépés közben picit megrúgják, rálépnek. A legkisebb unokánk Míra egyszer átesett rajta, akkor eléggé rálépett Bodzára, de Bodza akkor is feküdt tovább egy hangja sem volt csak a fejét emelte meg egy kissé, hogy „na, mi van, nem történt semmi bajod?”.

A fiam próbálta „nyúzni” mint Dömét, arra picit morgott Bodza és megkapta a kezét. A fiam mondta neki jól van, nyugodj meg és simogatta, nyugtatgatta. A nyúzás ellenére a fiam nagy kedvenc lett, reggel mikor kinyitják a szoba ajtót, a menyemet, Gigit szinte eltaposva rohan be egyenesen a fiamhoz.

Egyik nap -nem tudjuk mi történhetett- vele picit öklendezett, bár ilyet Döme is csinált, azért megijedtünk nincs- e valami baja, de azóta is minden rendben van.

Bodza csinált egy nagyon furcsa dolgot. Átkarolta a két első lábával a férjem lábát erősen, görcsösen és úgy csinált mintha meg akarná hágni, mintha kan kutya lenne. Ilyet egy régebbi kutyusunk csinált, de hát Dodó közép snaci fiú volt, Bodza meg lány, ezt nem értjük még lány kutyusunk nem volt ez nagyon furcsa nekünk.

Sokat nyalja, tisztogatja magát, sőt amennyire tud hátra nyúl és rágja a hátát, vakarja a lábával magát gondoljuk gyógyulgatnak a sebei és viszket Neki.

Sokat hentereg, vagy jól érzi magát vagy azt is azért csinálja, mert viszket és így dörzsöli, meg ahol másképp nem fér hozzá.

Kezdi eszegetni a tápot. Mindig van a táljában, már 2 reggeli séta után is 6- kor neki állt enni belőle. Napközben meg valami házi kaját eszik.

Továbbra is mindig a sarkunkban van akkor nyugodt, ha együtt vagyunk. Sir, nyafog, ha valaki elmegy itthonról és kitörő örömmel fogadja, mikor haza jön az illető.

Sétálni imád, főleg ha nincs kabát rajta.Sétánál akad egy kis gond, mivel nem minden kutyussal jön ki, rájuk morog, erre a többi kutya támadással reagál, ez főleg akkor gond, ha nincs pórázon a támadó kutyus, hiába megyünk arrébb az jön utánunk, sajnos evvel nem tudunk mit csinálni, félünk, hogy ebből gond lesz egyszer.

A másik gond, hogy a macskáknak és galamboknak kitett ételt felkapja, sajnos vannak olyan emberek, akik mérget tesznek ki... több kutya megbetegedett már ezért.

A petárdázást nagyon jól bírta, aggódtunk, hogy félni fog. Sőt a tűzijátékot élvezte, leült és úgy csodálta, a fejével követte a fényjelenséget."

Örülünk, hogy Bodza jól viselkedik a gyerekekkel, és természete is lassan javul a békés, nyugis családi légkörben, ahol biztonságban lehet, és ő az egyetlen kutya, nem kell osztozni, így minden figyelmet és szeretetet egyedül tud begyűjteni. 

Tovább olvasom

Bodza napló - 2. fejezet

Ismét egy kis beszámoló védencünkről, Bodzáról.

Ezek történtek vele és az ideiglenes gazdikkal:

Bodza csippelése megtörtént, teljesen kiakadt, morgott - hörgött, ha nincs rajra szájkosár, nem is tudjuk mi lett volna. Utána, ha csak felé nyúlt a doki már jelezte, hogy na- na…

Nem tudjuk miért maradt alul a másik kutyánál, mert nagyon ki tud akadni és támadni, ha úgy érzi, hogy sérelem éri, ha bántják.

Kezdjük kitapasztalni az étkezési szokásait, inkább azokat az ételeket szereti, amiket mi eszünk, de abból sem mindent. A táphoz is szoktatjuk úgy, hogy beáztatjuk a szárazat és még valamilyen kutya konzerv ételt is keverünk bele, így többnyire megeszi. Jó lenne, ha rászokna a tápra, mert akkor nem kéne külön vitaminpótlás, és ha a szárazat is elrágná az még a fogainak is jót tenne.

Tudja, hogy a finom dolgok a hűtőben vannak, ha kinyitjuk, már dugja is be az orrocskáját, egyébként is egy nagyon fáncsi lányka mindenbe bele üti az orrocskáját.

Szereti a májast, abban megkapta a féreghajtót, és imádja a sajtot is.

Kevesebbet rohangál már a lakás és erkély ajtó között. Most már lefekszik úgy az ebédlőbe, hogy mind a kettőt szemmel tartsa, ha időnként mégis rájön a rohangálás, akkor kaparja az ajtót két lábra állva, még jó hogy nem éri fel a kilincset, mert még kinyitná.

Folyton követ minket, de olyan közel, hogy rálép a sarkunkra és hozzánk nyomja erővel az orrocskáját úgy szagol. Ezt nagyon sűrűn csinálja.

Az utcán úgy sétál, hogy kettőnk közt jár cikk- cakkban és állandóan megszagol minket, ha tud idegenekhez is oda megy és őket is megszagolja.

Időnként van egy olyan érzésünk, hogy nem lát, nem hall, nem érez szagokat, hisz olyan közel jön, mintha nem látna. Nekijön a lábunknak, hozzánk nyomja az orrocskáját úgy szagol, ha hívjuk azt meg már végképp nem hallja.

Jut eszembe Bodza 6.40 kg

Igyekszünk majd írni, de most hétvégén, jönnek a gyerekeink egész jan.2- ig nyüzsi lesz Nálunk, remélem Bodzát nem viseli meg a zsivaj.

Íme a kisasszony: 

És itt a folytatás is: 

"Bodza jól van, nem szeret egyedül lenni, sőt azt szereti, ha mind a hárman együtt vagyunk.

Folyton a sarkunkon van, de szó szerint jön utánunk a sarkunkra lép orrocskáját hozzánk nyomja, mint ha terelni szeretne, aztán ahol vagyunk, ott leheveredik. Éjjel is a nyomunkba van, nem tudom mi lesz vele, ha egyedül kell maradnia majd néha a lakásban?

Lehet, hogy igaza van a dokinak, aki azt mondta kevés snaci van benne, inkább pumis azért terel.

Utcai sétánál is kettőnk közt jön-, megy orrocskáját oda bökve a lábunkhoz, ha idegen megy el mellettünk avval is azt csinálja ha tudja,mintha össze akarna terelni mindenkit.

Rettenetesen fáncsi pl. ha kinyitunk egy szekrényajtót, már dugja be az orrocskáját, a hűtőről már nem is beszélve.

Imád sétálni, néha jókedvűen megugrik, mint egy bakkecske, pajkosan rohan, akkor jókat nevetünk, rajta mert olyankor csámpás szinte összeakad a hátsó lábacskája.

Pénteken este ½ 10- kor mikor feljöttek a sétából neki állt szárazat enni (se előtte- se utána nem evett szárazat) éjjel történt egy kis baleset bekakilt a nagyszobába.

Tegnap Péter volt kollegája eljött a tacsijával együtt sétáltak a környéken nagyon jól elvoltak még játszottak is.

Képzelem milyen hancúr lett volna, ha elengedjük és póráz nélkül játszott volna.

Itt volt a lányom, aki megsimogatta, de amikor átkarolva az oldalát kezdte simogatni minden figyelmeztetés nélkül megfogta a kezét, úgy, mint első nap Péterét csak akkor figyelmeztetett, mert morgott előtte mikor itt voltál.

Sétánál többnyire fiú kutyával kijön, de a lányokkal nem.

Egyes férfiakat megmorogja, biciklist, postást nem bírja.

Kabátkát adtunk rá... elviseli, de időnként jól megrázza magát.

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánunk."

Nos, ezek történtek az elmúlt napokban Bodzáékkal. Reméljük jól bírja a nyüzsit, és kicsit nyitni fog az emberek és a gyerekek felé is, nem csak a kaján fog járni az esze:)

Mi is csatlakozunk Marikához és Péterhez, és Kellemes Karácsonyt kívánunk mindenkinek! 

Tovább olvasom

Bodza napló

Azt hiszem az első és legfontosabb kérdés, ami felmerülhet: Ki is az a Bodza?

Nos, ő az:

Ha nem lenne egyértelmű, ő itt egy fekete törpe snaci kislány, nagy bundában. :-)

Bodza 4 éves, jelenleg még ivaros szuka, aki Debrecenből érkezett vasárnap délben az ideiglenes befogadókhoz. Bodzának azért kellett költöznie, mert a család másik kutyájával folyamatosan verekedtek, amiben persze a kisasszony marad mindig alul. De ennek következtében több sérülés is érte, és a természete is rossz irányba változott.

Ezúton is köszönjük a fuvarozást Andinak és Jánosnak, akik lementek érte és elhozták Marikához és Péterhez Újpestre. Ők az ideiglenes gazdik, akiknek jelenleg nincs saját kutyájuk, így tökéletes – kutyamentes, nyugis – otthon tudnak biztosítani kis védencünknek. A következő heteket biztos náluk tölti, hogy mind fizikailag, mind lelkileg helyrerázódjon, és szocializálódjon kicsit.

Íme egy kis beszámoló az első napokról:

  

 „Bodza eléggé nyugtalan a lakásban le- föl rohangál, nyűszög kaparja az erkély és a lakás ajtót, aztán elfárad, alszik, és utána újra kezdi.

Az éjszaka meglepően jól alakult este 9- kor a nagyszobába az ágyikójába vonult és elaludt éjjel nem mozgolódott mikor benéztünk rá reggel ½ 6- kor akkor jött ki az ágyikójából.

Nagyon hiányozhat neki a kert szerintünk, azért akar kimenni állandóan.

A sétákat imádja, érdeklődve mindent- mindenkit megnézve sétál, ha tud, oda megy az emberekhez, lehet, hogy a régi gazdit keresi, de az is lehet, hogy egy nagyon nyitott barátságos kutyus.

Kutyákkal már más a helyzet. Van, amikor bizonyos ideig eltűri Őket Ő is érdeklődve szagolgat, de van, amikor már a közeledésükre morogva reagál és támad.

Az étkeztetése egyenlőre gondot jelent, mert a szárazat nem eszi, ha beáztatjuk, akkor sem. Kétféle száraz tápot és egy félszárazt próbáltunk ki. Nasikkal ugyan ez a helyzet abból is több fajtát próbáltunk adni, nem kérte.

Egyedül idáig lángost evett csak.”

A hétfő igen izgalmasnak ígérkezett, mivel mentvényünknek időpontja volt a kozmetikushoz. Mint korábbi gazdájától megtudtuk, Bodzának nem a kedvence a kozmetikázás, így evvel számoltunk.  

„Tegnap Bodzát elvittük a kozmetikushoz, hát lány létére nem egy szépítkezős fajta.

Először amennyire lehetett kikefélte a szőrét Gabi a kozmetikus, aki ezért nem kapott jó pontot a kutyától. Utána jött a fürdés, na, azt nagyon élvezte, mert masszírozták. Örömmel tartotta, nyomta magát oda Gabi kezéhez hogy most itt, na, most ott. :-)

Utána megint rémes dolog jött szerinte, nyírták – vágták a szőrét... ez nem is sikerült valami fényesen, mert nem adta könnyen magát. Morgott, hörgött, vicsorgott, így szájkosár került rá és a fejecskéjét nem sikerült szépen rendbe tenni.

Testén több helyen gyógyuló seb van, a pofiján csomókban kellett a szőrt kivágni mert össze volt ragadva.

Majd hozzászokik apránként a cicomához, reméljük.

A jobb fülecskéje nagyon érzékeny volt, azt nem hagyta rendbe tenni csak a balt, össze volt benne gyűlve váladék.

Este elvittük orvoshoz, kapott fülcseppet. Jaj de élvezi, ha becseppentünk a fülecskéjébe és masszírozzuk! :-)

Az állatorvosnál nagyon jól viselkedett.

Az éjjel nyugiban telt el, most bejött hozzánk nálunk aludt.

Néha elvonul a másik szobába egy kis időre.

Bodza egy energia bomba. Sétából semmi nem elég, lakásban is egy örök mozgó le- föl rohangál.

Sokat kaparja az erkély és a lakás ajtót, nyűszög menne ki.

Nagyon szépen sétál pórázon. Könnyen tanul, ő rohanna, de ha visszafogjuk, lelassít, sűrűn visszanézz, hogy most jó-e a tempó? Rövid pórázra véve szépen sétál a láb mellett.”

Holnapra ismét program ígérkezik: Bodza megint az állatorvoshoz megy, ezúttal oltásra és chipezésre.

A fejleményekkel, történésekkel jövünk majd.. :)

Tovább olvasom

Köszönet a tárgyi adományokért!

Nagyon sok segítő szándékú ember olvassa blogunkat, facebook oldalunkat és weboldalunkat. Köszönjük nekik, hogy lehetőségeikhez képest tárgyi adományaikkal segítik munkánkat.

Kaptunk már Orsitól törölközőket, régi takarót, rongyszőnyeget védenceink alá, hogy ne fázzanak.

Érkezett hozzánk Ritától és párjától Janitól porszívó. Szintén Orsi hozott hozzánk szamovárt, korondi kerámia vázát, melyet a Vaterán igyekszünk értékesíteni, hogy a befolyó összegekből mentvényeink ivartalanítását, oltását, szállítását meg tudjuk oldani.

Mint tudjátok, kezdő egyesület vagyunk, kis létszámmal, nagy hittel és odaadással. 

Sokszor rajtatok, segítőinket múlik, hogy egy-egy akciónk sikeres tud-e lenni. 

Hálásan köszönünk minden felajánlást, melyet egyesületünknek tesztek.

Kaptunk már kölcsön kutyaszállító boxot, melyre nagyon vigyáztunk és amellyel sikerült megoldanunk két fuvart, egy óriás szuka, Teri és egy óriás kan, Buksi szállítását. Nem kis szervezést, jó pár levélváltást igényelt ugyan, hogy Gyöngyös mellől Budapestre érkezzen a box, de hála a küldőnek, Tibornak és ingázó munkatársának Zoltánnak, gyorsan célba ért a szállítmány. :-) 

Nagylelkű adományt vehettünk át egyik olvasónktól, Brigittától is, aki az alábbi képen látható termékeket adta át egyesületünk egyik tagjának.

Ezek a használati eszközök is felkerültek Vatera oldalunkra, melyekre licitálva segítségünkre lehetsz Te is! 

Vatera oldalunkat IDE kattintva éred el!

Amennyiben úgy érzed, szeretnél minket támogatni tárgyi adománnyal, írj nekünk a schnauzermentok@gmail.com címre.

Választhatod Adomány Központunkat is, melyen keresztül segíthetsz nekünk. Adományodért cserébe itt új, jó minőségű felsőruházati terméket választhatsz magadnak partnerünk webáruházából! Olvasd el a linken található információkat!

Tovább olvasom